Az alábbi interjúban egy kedves jógagyakorlómmal beszélgetek, aki már másfél éve aktívan részt vesz az óráimon. Megosztja velünk, hogyan találkozott először a jógával, milyen kihívásokkal nézett szembe az út során, és hogyan változtatta meg az életét ez a csodálatos gyakorlat. Remélem, hogy az ő története inspirál majd benneteket is a jóga mélyebb megélésére és a saját utatok felfedezésére.
Mikor és miért kezdtél el jógázni?
2016-ban, akkor még csak ismerkedtem a jógával. Akkor még voltak kisebb-nagyobb kihagyások. Kb
2,5 éve kezdtem el komolyabban.
Komolyabban a saját lelki fejlődésem miatt és mentális okokból kezdtem el.
Milyen problémáid voltak akkor?
Járok pszichológushoz immáron négy éve, ennek hatására rengeteg gát feloldódott bennem, így
elkezdtem elhinni magamról, hogy megy nekem a jóga. Szeretem és hat.
Mit jelent neked, hogy „hat”? Rád hogyan hat a jóga?
Ha vesszük a pszichológiát, az inkább csak a fejedben dolgozik. De mit csinálsz a testeddel? A
pszichológussal dolgoztok a traumákon, de azt a testedből valahogy ki kell oldani. A jóga nekem sokat
segített ebben. Tehát én ezért is jógázom. Bár órákat is tudnék erről beszélni. Például a hátfájás,
vállfájás, fejfájás, mindenre jó.
Ha össze kellene hasonlítanod a régi önmagad a mostanival, milyen különbségeket tudnál kiemelni?
Most már sokkal jobban befelé tudok figyelni. Nem érdekel, hogy mások mit gondolnak rólam. Azért
az elején gondoltam ilyeneket, hogy nem leszek elég jó, nem tudom megcsinálni. Szerintem sok
mindenki így van ezzel. Az évek alatt sikerült lerombolnom ezeket a falakat. Igazából mindenki
magára figyel. A tanár arra, hogy egy tök jó órát tartson, persze néz minket is és segít. A gyakorlók is
saját magukra figyelnek.
Milyen más egyéb hatásai vannak a jógának az életedre, amire nem is számítottál?
Nem azért megyek jógázni, hogy kapcsolatokat építsek, ennek ellenére mégis sok új kapcsolatot
sikerült építenem. Jó kis kapcsolatok alakulnak ki, amik meg is maradnak.
Az ember önbizalma is nő összességében.
Tehát ha valaki nem magával foglalkozik az óra alatt, hanem azt figyeli, ki mit csinál, mondhatni kezdőnek számít.
Igen. Nekem nagyon sokat segített a jóga, hogy csak magammal tudjak foglalkozni.
Sokkal kiegyensúlyozottabb vagyok. Annyira beleépült a mindennapjaimba, hogy pár nap után
hiányzik, érzem, hogy jógáznom kell. Hiába mozgok mást is, a lelkemnek is szüksége van erre.
Tehát mondhatjuk, hogy a jóga karban tartja a lelket és a tested is egyszerre.
Így van.
Szerinted, hogy ha valaki csak jógázik és nem sportol mást, az elég lehet?
Szerintem, ha valaki szereti és váltakoztatja a különböző fajta jógákat, akkor igen. Nagyon sokféle
jóga van, a rendszeresség és a jóga fajtája is számít.
Mielőtt kipróbáltad volna a jógát, más jellegű segítő módszereket próbáltál?
Előtte is mindig mozogtam, volt, hogy rajzoltunk, agyagoztunk, tehát a művészetek felé fordultam, a
zene is ott volt, kipróbáltam a dobolást is. De nem kötött le semmi ilyen hosszú távon.
Most már annyira beleépült az életembe, hogy nem tudnék megválni tőle.
Mi keltette fel az érdeklődésed a jógával kapcsolatban? Hogy jött ez neked?
Kb 10 évvel ezelőtt volt egy ismerősöm, aki egy jógaoktató volt és csak hallgattam a történetét.
Évekkel később próbáltam ki a jógát, de pontosan már nem emlékszem, hogy volt. De voltak az elején
negatív tapasztalatok. Például a hot jóga nem tetszett, nagyon szenvedtem rajta, az életemért
küzdöttem. Kérdeztem is magamtól, hogy ennek ilyen szenvedősnek kell lennie? Utána kipróbáltam
más irányzatokat és sikerélményem volt. Szóval nekem a kulcs a sikerélmény.
Volt-e olyan dolog, ami miatt hezitáltál a jógával kapcsolatban? Szerintem itt meg is válaszoltad a kérdést, hogy egy hozzád nem illő óratípust kezdtél el látogatni.
Igen. Például én nagyon szeretem az ashtangát is, de nem tudnék csak erre járni, mert nekem nagyon
kötött. A testem bírja, de túlságosan is kötött a sorozat, nem lehet eltérni tőle. Szeretem azt, hogy
van választási lehetőség, a saját szükségleteidhez igazíthatod az órát, hogy aznap mire vagy képes.
Hogy érzed magad az eredményeket látva?
Sok falat le kellett döntenem, mert nagyon maximalista voltam. Még mindig van hova fejlődni és
néha ostorozom magam, ha nincs időm jógázni. De már nem vagyok annyira maximalista, el tudom
fogadni magam, elengedtem az önmarcangolást.